A Karib tenger Kal�zai

2. r�sz

Vesz�lyes vihar

Nyugodt utunk volt egy ideig, �s a tenger csendesen hull�mzott k�r�l�tt�nk, a haj�nk, pedig meg�ll�thatatlanul siklott, beleszerettem ebbe az �letbe, mint az �n barna haj� Will-embe. De h�t nem k�zel�thettem hozz�, hiszen f�rfinak hisz…

Tal�n ez�rt is maradtam m�g n�luk, miut�n megtudtam �ti c�ljukat: Jack kapit�ny r�gi haj�j�t vett�k �ld�z�be, a Fekete gy�ngy�t…err�l a haj�r�l hallottam a legt�bb k�s�rtet t�rt�netet. Barbarossa kapit�ny keze al� ker�lt, leg�nys�ge, �s � maga is k�s�rtetek, �s ezt Jack is meger�s�tette. Nem nagyon tudtam, m�rt megy�nk a haj� ut�n, azt hittem, a becs�let�t szeretn� a haj�j�val visszaszerezni a kapit�ny, de mekkor�t t�vedtem…

Azt�n aznap este a tenger v�szj�sl�an hull�mzani kezdett, �n, pedig fejvesztve rohantam Jack-hez.

-         Kapi...kapit�ny �r… - lihegtem kif�radva – a tenger, vihar k�zeledik, �s ez nem gyerekj�t�k!

-         Rendben! K�sz�n�m Nemo!

-         Uram!

A kapit�nyunk felszaladt a fed�lzetre, �s kiadta az utas�t�sokat. Vitorl�t fel… ez az �n dolgom volt, �s min�l gyorsabban teljes�tenem is kellett, b�r ez igaz�n rem�nytelennek t�nt. Megragadtam az egyik k�telet, �s elkezdtem felm�szni rajta, mik�zben Jack mindenkit mozg�sban tartott. Megcs�szott az egyik kezem, de m�g idej�ben visszakapaszkodtam, senki sem figyelt r�m, �s ha meghaltam volna, az csak a legv�g�n der�lt volna ki. Szomor�an fejet hajtottak volna, ha pedig a hull�mra lelnek, �s megl�tj�k, hogy n� voltam, meggyal�zz�k… teh�t nem szabad meghalnom… nem okozhatok csal�d�st Willnek. Felm�sztam a k�t�len, �s elkezdtem a vitorl�t felvonni egyed�l. Will vett el�sz�r �szre, �s a seg�ts�gemre sietett. Egy�tt tekert�k fel a v�szon �ri�st, mik�zben a sz�l majdnem elf�jt minket, �s a hull�mok dob�lt�k a haj�t. Egyszer majdnem felborultunk…

- Tartsd er�sen! – ki�ltott �t. T�ls�gosan is r� figyeltem, �s megcs�szott a kezem, lefordultam az �rbocr�l, �s majdnem a tengerbe zuhantam. – Nemo!!! – kiab�lt k�ts�gbeesetten, de nem volt �rtelme, hiszen a vihart�l senki nem hallhatta. M�r csak egy k�zzel fogtam a cs�sz�s rudat, mik�zben Will minden erej�t �sszeszedve r�gz�tette a vitorl�kat. M�r majdnem siker�lt felkapaszkodnom, de visszaestem, �s elkezdtem zuhanni.

- Will!

Neki�tk�ztem valami hegyesnek, ami felszak�totta a ruh�mat �s belev�gott a mellembe… m�r �reztem a hal�l szag�t, de Will er�s keze r�kulcsol�dott a derekamra, �s egy�tt rep�lt�nk vissza, fel a vitorl�hoz.

-         Will… - mondtam, �s el�jultam. Rengeteg v�rt vesztettem el, mivel a seb nagyon m�ly volt, �s pillanatok alatt v�r bor�totta a ruh�mat, �s m�r Willt is, aki ekkor nagyon meglep�d�tt, �s halkan felki�ltott… a sz�tszak�tott ruha alatt megl�tta a seb �ltal kett�metszett melleimet…

Folytatjuk…